Honlap neve
Velünk a múlt

MENÜ

Polák István: Nagy Gáspár jelenléte (frissítve: 2018.07.22.)

Bevezetés 

Hír a www.nagygaspar.hu honlapról: Nagy Gáspár tér Agárdon

2016.03.

 

„Agárdon a korábbi Felszabadulás tér a Nagy Gáspár tér nevet kapta.”

"' href="http://www.nagygaspar.hu/uploads/Agard_Nagy_Gaspar_ter.jpg" type="#_x0000_t75" o:button="t" wrapcoords="-78 0 -78 21469 21626 21469 21626 0 -78 0" target='"_blank"' alt="http://www.nagygaspar.hu/uploads/Agard_Nagy_Gaspar_ter_thumb.jpg">

  

 

 

 

     Eseménytörténet.   Rossz szokásom, hogy időnként megnézek bizonyos site-okat. Pl. beírok egy nevet a Google-ba, s nézem, hogy mi új látható a nyomán. Ez történt a napokban is, amikor Nagy Gáspár nevét írtam be. Ekkor az első 200 url egyikén, azaz Agárd térképén láttam megjelenni a nevet. A Gárdony részeként létező településnek azon a részén, ahol gyakran járunk át a termálfürdő felé menve.

   A következő lépés az elnevezés eredetének, hitelességének a kutatása volt. Renegát könyvtárosként rögtön a Gárdonyi Városi Könyvtárat hívtam fel, ahol a kolléganőtől hasznos információkat kaptam. Megtudtam, hogy nem másik Nagy Gáspárról, hanem a költőről nevezték el, nevezték át a teret. S azt is megtudtam, hogy ennek az akciónak a mozgatója Sándor György volt, a helyi Chernel István Általános Iskola és Gimnázium tanára, aki ezen a téren lakik. Arra is kaptam utalást, hogy az iskolában a tananyag részeként Nagy Gáspár költészetéről is képet kapnak a diákok.

   Ezután természetesen az iskola megkeresése következett. Levelem eljutott Sándor Györgyhöz, aki további részletekkel szolgált. Közölte, hogy először az 1973/74-es tanévben találkozott Gazsival, aki akkor az esküvője előkészítésének dolgában jár Pannonhalmán. György pedig negyedikes lévén és magyar szakra készülve is érdeklődött Gáspár versei iránt. Később néhányat elhelyezett a faliújságukon, s ő ministrált 1974 májusában az esküvőn. (Írtam neki a válaszomban, hogy ezek szerint akkor egy légtérben tartózkodtunk.) Sándor György azután 1977-ben, a debreceni irodalmi napokon találkozott Gáspárral, s a kialakuló kapcsolat a korai halálig tartott, Mártával a mai napig. A teret már 2006-ban megpróbálta átneveztetni, de ez csak 2015 tavaszán sikerült. Az új névtábla egy évvel később, 2016 márciusában került a helyére. A gimnáziumi osztályokban pedig érettségi tételként dolgozzák fel Nagy Gáspár alkotói egyéniségét.

 

   Következtetés, általánosítás. Ezen új ismeretek nyomán automatikusan gondolkodni kezdtem azon, vajon milyen pontokon találkozhatunk képzeletben a mai mindennapokban Nagy Gáspár személyével. Nem a könyvtárak, könyvesboltok és a házi könyvespolcok köteteire gondoltam, de még nem is az időszaki kiadványokban megjelenő írásokra. Ezért nem is soroltam ide az első sorban megnevezett honlapot. Hiszen arra csakis célzott kereséssel lehet rátalálni, függetlenül attól, hogy ott máris van nyoma két intézménynek. Az alapítványnak és a díjnak. Hanem – a tér nevének mintájára – olyan példákat kerestem az emlékezetemben, ahol akár közvetlenül, akár közvetett módon a mindennapi ember találkozik a nevével. Két nagy csoportra osztottam ezeket a lehetőségeket, s a továbbiakban ezeket részletezem.

 

   a.,Elnevezések (intézmények, rendezvények,emléktáblák, szobrok, utcanevek stb.)

Ha időrendben próbálunk haladni, akkor az első helyen mégis a Nagy Gáspár Alapítványt kell megnevezni. Ez működteti a honlapot, s ez az alapítvány hozta létre a Nagy Gáspár Irodalmi és Kulturális Díjat. Ezekről - eseményeiről, rendezvényeiről - nemcsak a költő nevét viselő honlapon értesülhetnek az érdeklődők, hanem pl. a Vas Népe nyomtatott vagy elektronikus oldalain is.

Az eddigi díjazottak:

2014: Falusi Márton költő, szerkesztő

2015: Tóth László költő, szerkesztő

2016: Mórocz Zsolt tanár, szellemi szabadfoglalkozású

2017: Keresztes Dóra festő, grafikus

2018: Pörös Géza filmtörténész, rendező, Nagy Gáspár egykori évfolyamtársa, a Duna Televízió alelnöke 2001-2011 között

 

Emléktábla a szombathelyi kollégium falán

 

 

Az emléktábla avatása 2008-ban. A képen a három közreműködő. A klép bal szélém Kő Pál szobrászművész, középen az egykori évfolyamtársak, Wehner Tibor és Pörös Géza.

 

Ha az időrendet követjük, akkor talán másodikként a szombathelyi kollégium falán található emléktáblát kell megnevezni. Alkotója Kő Pál, s a költő halála után egy évvel állította az egykori évfolyama, a helyi Dr.Kiss Gyula Kulturális Egyesület hathatós támogatásával. Ld. az alábbi képet.

 

 

   Tematikusan ide illik, hogy az emléktábla kisebb alakú változata 2018 nyara óta Dunaszentmiklóson található. Az alkotást Kő Pál ajándékozta Wehner Tibor művészettörténésznek. Ld. a fenti képet.

   Budakeszin a Nagy Gáspár Városi Könyvtár állít nevével is emléket az élete második felében itt élt költőnek. 2013-ban pedig megnyílt Bérbaltavárott, az egykori szülőházban a Nagy Gáspár Emlékmúzeum.

 

A 2018-ban készült képen Pörös Géza filmszakíró, a Nagy Gáspár Irodalmi és Művészeti díj 2018-as díjazottja látható.

 

 

 

(Ennek a képnek a korábbi változata látható dr. Fűzfa Balázs tankönyvében a 77. oldalon, amint ez kissé lentebb ki is derül majd.)

 

 

Kilenc éve, 2008 óta rendeznek Vasvárott, a Nagy Gáspár Kulturális Központ nevet viselő intézményben versmondó találkozókat,- ezeknek a krónikáját és Nagy Gáspár emlékének ápolását 2017 tavaszán egy kötetben mutatták be. Ugyanígy (Papp Ferenc egykori művelődési központi igazgató kezdeményezésére) Nagykanizsán is évente megrendezik ezt a versenyt. S Nagykanizsán is található emléktábla, - a szombathelyivel egyidőben állították -, annak a háznak a falán, amelyben Gáspár nyarakat töltött el.

 

 

Vasvárott ugyancsak kilenc év óta hirdetik meg a Nagy Gáspár Emléktornát futballcsapatok számára. S a jelenlegi ismereteink szerint ezt a sort zárja a legutóbbi, az agárdi tér.

   A közeli jövőben, azaz 2017.01.07-én pedig mellszobor állítására készül Budakeszi.    http://amikisvarosunk.hu/cikk/budakeszin-elt-nagy-gaspar-koltonek-szobrot-allitat-jobb-kor-polgari-egyesulet A felkért szobrászművész Oláh Katalin, akinek szülei: Mezey Katalin és Oláh János, testvére: Laczkfi János, mestere pedig Kő Pál volt. (Érdemes megjegyezni, hogy a két szülő azon költőcsoport tagjai, akik az 1960-as években a Kilencek néven lettek ismertek, s közös kötetük, az Elérhetetlen föld Nagy Gáspár megbecsült könyvei közé tartozott.)

   Időközben a mellszobor elkészült, felavatása 2017.január 7-én volt.

 

   Talán bátran állíthatjuk, hogy ezekhez a intézményi és rendezvényi névviselésekhez elkötelezett, Gáspár munkásságát becsülő és hírét terjeszteni akaró személyek kellettek, sőt, kellenek.

   Az emlékállítás nem állt meg az ország határainál. A Bácskában, a Szegedtől 50 km-re lévő Tóthfalu településen található emlékparkban évek óta olvashatják az ott lakók (a 700 lakosból 697-en magyarok) és az odalátogatók az egyik leghíresebb verszáró szavakat. Tóthfalu jelenleg Magyarkanizsa közigazgatási területének része. A kép és ez a magyarázó szöveg Schmidt János segítő közreműködése nyomán került bele az összeállításba.

 

 

 

b., Tananyagok

A pillanatnyilag érvényes középiskolai tanterv nem említi. Tankönyvekben azonban találhatók nyomok, s ezeket is érdemes időrendben sorra venni. Ez a sor most még hézagos, mert egyelőre csak a székesfehérvári egykori pedagógiai szakkönyvtár anyagára tudtunk támaszkodni. Illetve ennek utána dr.Fűzfa Balázs személyes segítségére. (A volt szakkönyvtár jelenleg a Vörösmarty Mihály ((nemmegyei)) Könyvtár fiókkönyvtára, s alig van módja a friss tankönyvek vagy átdolgozott kiadások beszerzésére.)

 

Dr. Fűzfa Balázs, az ELTE leendő szombathelyi campusának docense szíves tájékoztatásából tudtam meg tehát, hogy a középiskolások számára írt tankönyveiben hat helyen szerepelteti Nagy Gáspárt. Több versre utal, kettőt teljes szöveggel közöl. Ez pillanatnyilag a leg a tankönyvek között. (Korábban itt helyben a 12. évfolyamos kötet 2008-as kiadását volt módunk megnézni.) Annál is inkább, hiszen Fűzfa Balázs több publikációjában szól Nagy Gáspárral való személyes kapcsolatáról.

 

„A külön fejezetet kapó Kertész Imre és Parti Nagy Lajos mellett Esterházy Péter, Kukorelly Endre, Tandori Dezső, Kányádi Sándor szövegei rendszeresen felbukkannak a különböző fejezetekben ugyanúgy, mint a nem régen elveszített Faludy György, Orbán Ottó, Nagy Gáspár vagy Petri György versei.”

 

http://www.irodalmijelen.hu/05242013-0951/trendi-tankonyvmagazin-kritika-fuzfa-balazs-irodalom12-cimu-tankonyverol

 

   Itt azt a három oldalt idézzük meg, amelyen hangsúlyos Nagy Gáspár megjelenítése.

   A 9. évfolyamos kötetben az itáliai reneszánsz irodalomhoz kötve:

 

 

  1. október 18-án a miskolci középiskolák jubileumi versmondó versenyén Takács Anna, a Földes Ferenc Gimnázium tanulója ezzel a verssel első helyezést ért el.    https://www.youtube.com/watch?v=tPdJTvDZ8n4

 

A 12. évfolyamos kötetben két helyen:

 

 

  

A további három helyen utalások találhatók: egy szoborra a Nagy Gáspár Kulturális Központban a 10.-es tankönyvben, majd a 12-esben a 145. oldalon a költő által elmondott versekre a két megjelentetett cd-n, és a képviseleti költészet alkotói sorában, Nagy László követőjeként a 186.oldalon.

 

   A szakképző iskolák (jelenlegi nevükön szakközépiskolák) kilencedik osztályos, kísérleti jellegű és különös szerkezetű tankönyvébe is bekerült egy versrészlet. A különös szerkezet azt jelenti, hogy egy kötetbe került a hajdani önálló öt közismereti tantárgy anyaga, s itt a „Kommunikáció – magyar” címszó alatt található a 191-272. oldalon a valamikori tantárgy anyaga. A 251. oldalon pedig a versrészlet.

 

 

   Pethőné Nagy Csilla 12. évfolyamos tankönyve a következő, amelynek 2008.   évi kiadásában csak egy verscím utal, mégpedig harmadsoros áttétel útján, Weöres Sándor és Kormos István után, Nagy Gáspárra.

 

 

   A Krónika Nova kiadó 12. évfolyamos könyvében is találtunk majd fél oldalnyi anyagot. A Mohácsy Károly – Vasy Géza szerzőpáros tankönyve 2011. évi kiadásában található a következő összefoglaló. (Alatta pedig egy fontos fotó, amihez még az az információ tartozik, hogy az újratemetés első részében, a Hősök terén az Írószövetség koszorúját Cseres Tibor és Nagy Gáspár helyezte el.)

 

 

 

     Egy idei (2017-es) kiadású történelem tankönyv zárja ezt az ideiglenes sort. A jelenleg hatályos történelem tankönyv (Boronkai-Kaposi-Katona-Száray: Történelem 12.) 121. lapja. Itt 1956-ról szólva idézik a szerzők Nagy Gáspár leghíresebb versének néhány sorát.

 

 

 

   Itt is ugyanazt állapíthatjuk meg: a tankönyvek szerzői a maguk irodalmi értékrendjének szellemében írtak (vagy nem írtak) bármit Nagy Gáspárról.

   A 2014/15-ös tanévben az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2. fordulójában az irodalom tantárgy második versenyfeladat-sora Nagy Gáspár költészetéből készült:

https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/tanulmanyi_versenyek/oktv/oktv2014_2015_2ford/magyir_flap2f_oktv_1415.pdf

Két részből áll.

1.,. A Nagy Gáspár lírája című témakörhöz tartozó feladatlap

A hat összetett feladatot tartalmazó feladatsor megtalálható a fenti url-en.

2.,A feladatlap megoldása után kidolgozandó tétel címe:

A szakralitás és az igazság keresésének kapcsolatai Nagy Gáspár lírájában

A megoldókulcs a következő linken érhető el:

https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/tanulmanyi_versenyek/oktv/oktv2014_2015_2ford/magyir_javut2f_oktv_1415.pdf

 

  

   Ennek az írásnak az elkészülte után derült ki, hogy 2016 októberében megjelenik (megjelent) egy „szöveggyűjtemény”, benne Nagy Gáspár ötvenhatos verseivel s egy sor tanulmánnyal, más szerzők tollából.

http://konyvesbolt.hu/termek/konyv/irodalom/antologiak-eletmuvek-gyujtemenyek/oktoberi-staciok-nagy-gaspar-es-1956/

http://www.iroszovetseg.hu/

 

 

c., Filmek és egyebek.

Jelenleg három televíziós műsor őrzi Nagy Gáspár alakját, hangját és műveinek egy kis töredékét. Ezek: a Pörös Géza által készített portréfilm, a Szerelmes földrajz sorozatban készült szülőhelyi film és egy irodalmi összeállítás. Csatlakozik hozzájuk jelen pillanatban 43 rövidebb-hosszabb videoklip, ami a youtobe.hu-n érhető el, harmadukat e hó elején töltötték fel. Listájukat nem mellékeljük, kettőre azonban szükséges külön is kitérni. Az egyik az a tíz évvel ezelőtti rövid felvétel, ami a „Nagy Gáspár utolsó közéleti szereplése” címet kapta. Nehéz szavakat találni a tartalmára, s még nehezebb lenne visszafogott véleményt mondani a közzétételéről. A másik felvétel pedig egy beszámoló a mostani azaz 2016-os nagykanizsai október 23-i megemlékezésekhez kapcsolódik. Az Énekmondó nevet viselő helyi együttes mutatta-mutatja be az „Október végi tiszta lángok” c. művet.

http://www.kereszturyamk.hu/amk/programok/oktober-vegi-tiszta-langok

 

   S ha már a hangot említjük, nem hagyható ki az a cd-melléklet, ami az Amíg temetetlen holtak lesznek c. kötet részeként jelent meg, s a költő mondja el rajta 34 versét, s még kevésbé az önálló dupla cd, aminek címe: Szabadítót mondani, s ugyancsak saját előadásban hangzik el 110 vers. (Erre a két cd-re utal dr. Fűzfa Balázs a tankönyve 145. oldalán.)

   A zene világába vezet bennünket egyrészt Koncz Zsuzsa, aki két zenésített verset énekel (Félelmen túli tartomány és Karácsonyi ár(v)ulásunk), továbbá Szokolay Sándor, aki ugyancsak két versre írt oratóriumot, előbb a Symphonia Ungarorum-ra 1990-ban (erről a versről a nagy Adamikné Jászó Anna is írt a Magyartanítás-ban), majd az Október végi tiszta lángok (2004-2005) c. versre 2008-ban. http://www.prae.hu/article/1519-oktober-vegi-hamis-langok/

 

illetve: https://www.youtube.com/watch?v=XWp7sgtvqnc

 

Erre a hét részből álló versciklusra szerzett zenét és mutatta be a művet 2016 őszén többször is Zala megyében, többszáz, főleg fiatal néző számára a zalaegerszegi Énekmondó Együttes.

   Ezen írás elkészülte után derült ki, hogy Budakeszin pályázatot hirdettek zenés színmű megalkotására, amely Kovács István A gyermekkor tündöklete c. műve alapján, Nagy Gáspár megzenésített verseire készülne. Feltehetően elkészült a mű, „Az a tizenkét fényes nap” címmel, mert a bemutatás előtt szereplőválogatást szerveztek. http://varoshaza.budakeszi.hu/component/content/article/46-anyagok/1218-56

 Zárszó

   Összefoglalva és az életút időrendjébe sorolva az emlékidézés lehetséges helyszíneit, első helyre a bérbaltavári emlékház kerül, majd Szombathely (az emléktáblával és dr. Fűzfa Balázs tankönyveivel), ezután következhet a Budakeszi székhellyel működő alapítvány és honlap, s az időrend végén a vasvári, nagykanizsai, agárdi és budakeszi névviselések és rendezvények, a dunaszentmiklósi emléktábla. Talán három helyszín maradt ki a felsorolásból, a pannonhalmi bencés gimnázium, az Írószövetség és a Hitel szerkesztősége. Felderítendő terepek. (A pannonhalmi gimnázium nem reagált a megkeresésemre.)

 

A jövőbe nézve azt remélhetjük, hogy amíg ezek az intézmények és rendezvények léteznek, addig a maguk eszközeivel az emléket is őrzik. Az áttekintést pedig azzal a reménnyel zárhatjuk, hogy az eddigi sor két módon is nőni fog. Egyrészt úgy, hogy a jelen írást olvasók értesítik a szerzőt, ha bármiről tudnak, ami a felsorolásból kimaradt. Ez egyúttal a cikkíró tiszteletteljes kérése is. Másrészt úgy, hogy az általunk belátható jövőben is folytatódni, gyarapodni fog az emlékőrzést mutató, itt összeállított lista.

 

Asztali nézet